Nyílt válasz a TEV gyermeknapi cionista kirohanására
A Sentin L magyar nyelvű szekciója és a Magyar Anticionista Határozó nyilatkozata
Javaslat a mélyebb megértésért
A Palesztina Sátor elleni nyílt levélben intézett támadáshoz hasonló esetek értelmezéséhez elengedhetetlen, hogy a közönség ne csak gyakran hiányos hazai forrásokra hagyatkozzon, hanem a nemzetközi diskurzust is elérje, akár eredeti nyelven, akár megbízható fordítóeszközökkel. Ezért is osztjuk meg a következőket
DeepL Translator (https://www.deepl.com/translator): kiemelkedő nyelvi pontosság, különösen angol-magyar és német-magyar irányban
Google Translate (https://translate.google.com): gyors, soknyelvű, weboldalakat is képes teljes egészében fordítani
Firefox Translate (offline fordítás bővítményként is elérhető)
Crow Translate (haladó felhasználóknak, Linuxon és Windowson is működik)
Bátorítunk mindenkit: kutassanak, olvassanak eredeti forrásból, és ne hagyják, hogy mások szelektált fordításai és narratívái korlátozzák látókörüket!
forrás: Palesztina Magyarországi Nagykövetsége
Bevezető
Ez a nyilatkozat válasz a 2025. május 23-i nyílt levélre, amely a Városligeti Gyereknapon megjelent „Palesztina Sátor” kulturális programját támadta meg a Tett és Védelem Alapítvány cionista narratívát követve.
Az írás nem csupán a palesztin kultúra megjelenését próbálja terrorpropagandaként vagy terrorizmusként megbélyegezni, hanem a közvéleményt is olyan primitív szellemi színvonalon próbálja megvezetni, mintha a társadalom egésze ne lenne képes különbséget tenni kultúra és gyűlöletkeltés között.
Ez a támadás nemcsak a gyerekekhez méltó kulturális sokszínűséget és nyitottságot tagadja meg és igyekszik korlátozni, hanem elfojtja azt a demokratikus alapelvet is, hogy többféle nézőpontot ismerhessünk meg és kritikusan gondolkodhassunk azokról.
A Tett és Védelem Alapítvány évi és havi antiszemitizmus-jelentései azzal a céllal készülnek, hogy nyomon kövessék a magyar társadalomban jelen lévő zsidóellenes megnyilvánulásokat. Ez önmagában nemes cél is lehetne, ha nem torzítanák el a valóságot azzal, hogy a cionizmust ért kritikát rendszeresen antiszemitizmusként minősítik, valamint ha nem hallgatnák el Izrael apartheiden nyugvó rendszerének tényét.
Ebben a cikkben többek között a TEV jelentéseit ütköztetjük a nemzetközi joggal, független civil szervezetek jelentéseivel, valamint a Palesztina–Izrael 101 dokumentum alátámasztott tényszerűségével.
1. A cionizmus kritikája nem azonosítható autómatikusan antiszemitizmusként
A TEV és az általuk alkalmazott IHRA definíció szisztematikusan egybemos mindenfajta izraeli politikát érintő jogos kritikát és a nem kívánatos antiszemita gyűlöletkeltést.
Ez nem csupán tudományosan tarthatatlan, hanem politikailag is végzetesen veszélyes. A zsidóságon belüli anticionista irányzatok létezése önmagáért beszél.
pl. Neturei Karta ,
Jewish Voice for Peace,
Breaking The Silence,
IfNotNow,
Yesh Gvul
Nem minden zsidó cionista, és nem minden cionista zsidó – ezért a politikai cionizmus bírálata, különösen annak agresszív és jogtipró megnyilvánulásai, nem tekinthető automatikusan antiszemitizmusnak. Az ilyesfajta kritikát összemosni a gyűlöletbeszéddel nemcsak intellektuálisan tisztességtelen, de veszélyes precedenst is teremt a szabad véleménynyilvánítás és a politikai felelősségre vonhatóság korlátozására.
Nem beszélhetünk többé őszintén a kérdésről anélkül, hogy kimondanánk: a cionizmus egy olyan kollektív nárcizmusra épülő ideológia, amely saját kiválasztottságát más népek emberi jogainak rovására próbálja érvényesíteni. Ez a cion-nárcizmus teszi lehetetlenné a kialakuló bűntudatot, a párbeszédet, az önreflexiót, önkontrollt és a valódi békét.
Ide tartozik a „szándékos tudatlanság” (angolul: willful ignorance) jelensége is – vagyis amikor valaki érzelmi alapon vagy felsőbbrendűségi ideológia jegyében tudatosan megtagadja az új információk és bizonyítékok befogadását. Ez nem véletlen vakság vagy vétlen alulinformáltság, hanem választott viselkedés.
Antiszociális egyben, mert aktívan akadályozza a társadalmi igazságtételt és a társadalom etikai és érzelmi fejlődését.
Nem szolgálja az egészséges felnőtt személyiség kialakulását, ha a kritikus gondolkodást következetesen elnyomjuk – különösen egy olyan közegben, ahol a TEV nyíltan dogmatikus, hazug és manipulativ retorikája helyettesíti az érdemi párbeszédet. Az ilyen szellemi tér mérgező, és hosszú távon nemcsak az igazságot, de a demokratikus társadalmi működést is aláássa.
2. A hasbara mechanizmusa és a TEV retorikája
A TEV dokumentumai több ponton hasonló kommunikációs sémákat alkalmaznak, mint az izraeli állam hasbara-programjai:
A palesztin kultúra bemutatását "politikailag veszélyesnek" minősítik, hiszen ellenmond a dehumanizálási erőfeszítésekkel
Az anticionizmust "baloldali antiszemitizmusnak" címzik, számítva a propaganda erejére és a az alulinformált tömegek keltette vákuumra újrahasznosítva az 50-es évek óta tartó “vörös veszedelem-re” és a félelemkeltésre alapuló taktikát.
A szolidaritási megmozdulásokat „indoktrinációs tényezőként” mutatják be, hiszen évtizedek óta izrael doktrinálja a teljes lakosságot a békefolyamatok ellen már egészen gyermekkortól cionista ideológiára nevelve a nemzedékeket.
Az iszlamizmust, baloldalt és jobboldalt egyszerre vádolva relativizálják az izraeli erőszak felelősségét, annak látszatát keltve, hogy semmi látnivaló nincs a házuk táján igyekezvén a nemzetközi kritikus figyelmet elkerülni.
3. A Palesztina–Izrael 101 dokumentum tanulsága
Ez a dokumentum tényeken, jogi kereteken, ENSZ határozatokon és tanúk beszámolóin, több hónapos bizonyíték és információs kutatásokon alapul.
Nyilvánvaló válaszokat ad:
Izrael apartheid rendszert működtet, azon alapszik (Amnesty, HRW, B’Tselem)
Izrael kollektív büntetést alkalmaz (pl. Gáza blokádja, lakóházak bombázása átlátszó indokokra hivatkozva, a lakosság tervszerű alultápláltan tartása)
Egy megszállt népnek fegyveres ellenálláshoz is van joga (ENSZ Jogok Bizottsága, Nemzetközi Jog)
a nemzetközi jog alapján a palesztin nép nem támadó, hanem egy idegen megszállás alatt álló közösség, amelynek joga van az önrendelkezéshez és ellenálláshoz. A jogi háttér világos, bár a politikai és médiatér sokszor torzítja vagy elhallgatja ezt. A történelmi események (különösen 1948 és 1967) egyértelműen ezt az értelmezést támasztják alá, ahogy azt számos ENSZ-határozat, emberi jogi jelentés és történészi munka is igazolja.
4. A gyereknapi "botrány": a félelem keltése mesterségesen és öncélúan
A Palesztina Sátor gyereknapi jelenlétét a TEV körök nyilvánvalóan manipulatív módon állítják be veszélyként. Az arab írás, datolyafa, népi hangszer vagy mesemondás nem propaganda, hanem gyerekek kulturális nevelése. A tény, hogy ezt propagandaéhes politikai és közéleti szereplők fenyegetésként értelmezik, sokkal többet mond el róluk, mint a sátor létezéséről.
Ez az öncélú riogatás sokkal inkább szolgálja a saját ideológiai monopóliumuk megerősítését, mintsem a közösségi biztonságot. A válságnarratíva mesterséges gerjesztése valójában egy kommunikációs manőver, amely figyelemelterelésként és hatalmi önigazolásként is működik.
Támogató Nyilatkozat
„A gyermeknap minden gyermeké!”
Mi, a Sentin L magyar nyelvű szekciója és a Magyar Anticionista Határozó határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a Palesztina Sátor kulturális jelenlétét a Városligeti Gyereknapon politikai támadások érjék, és alaptalan, manipulatív vádak célpontjává váljon.
Azt állítani, hogy egy arab kalligráfiás tanulósarok, palesztin népmesék, kézműves foglalkozások és gyerekjátékok radikalizálják a gyermekeket, nemcsak abszurd, hanem súlyos, rasszista és manipulatív előítélet. Ez nem a gyermekek védelméről szól, hanem a palesztin nép dehumanizálásáról, és a cionista narratíva repedéseinek elfedésére tett bárgyú kísérletről.
Ez nem biztonságpolitikai kérdés. Ez kollektív bűnbakképzés, és egyben ódivatú, nevetséges, de veszélyes hangulatkeltés, amely hosszú távon társadalmi károkat okoz.
Aki ma fél egy gyerekeknek szóló sátortól, holnap egy könyvtől fog rettegni. Holnapután iskolákat zár be – mindenki előtt. Ezután már csak egy lépés, hogy mindent uralni próbáljon, ahogyan azt világszerte egyre több helyen tapasztaljuk: extrém agresszivitásra és kontrollra épülő rendfenntartói gyakorlatokon keresztül.
Mi nem kívánunk ehhez asszisztálni hallgatással – és arra bíztatunk minden felelős polgárt, hogy ők se hallgassanak!
Ezért elvárhatónak tartjuk egy egészséges társadalomban, hogy:
Budapest városvezetése álljon ki a kulturális sokszínűség és a békés közéleti jelenlét mellett!
A Belügyminisztérium hagyjon fel azzal a gyakorlattal vagy a gondolatával is, hogy a „gyermekvédelem” fogalmát politikai fegyverként használja!
A civil és diplomáciai jelenlét ne válhasson kriminalizálás vagy terrorváddal való ódivatú megbélyegzés célpontjává!
A gyermeknap maradjon a jövő nemzedék ünnepe – ne váljon a múlt előítéletes reflexeinek terepévé!
A civil közösségeknek és minden felelős polgárnak kötelessége, hogy törekedjenek a valóság megismerésére, és a Nemzetközi Jog, valamint az Emberi Jogok elveinek betűjéhez és szelleméhez hűen állást foglaljanak.
📢 Álljunk ki együtt a kultúra, a nyitottság és a békés együttélés mellett. A gyermekek jövőjéhez nem félelemre, hanem tudásra és empátiára van szükség.
Zárószó
Nem több definícióra van szükség – hanem végre őszinte szembenézésre a valósággal.
Aki a cionista apartheidet védi, miközben antiszemitizmusra hivatkozik az azt ellenzőkkel szemben, az nem a zsidókat védi, hanem a gyarmatosító hazugságot és a letagadott erőszakot tartja életben – ártva ezzel a zsidó közösségek méltóságának is.
Aki égbekiáltó hazugsággal vagy álnok manipulációval találkozik, ne hallgasson – hallassa a hangját!
A hallgatás ma bűnrészesség.
A cselekvés ma: humanista kötelesség.
Aláírók: A Sentin L magyar nyelvű szekciója és a Magyar Anticionista Határozó